Becsületes ügy

Mi történt? A konfliktus történelmi háttere

A becsületbeli eset két kolléga konfliktusa. Abdulrashid és Nasir egy Szomália egyik régiójában működő nemzetközi szervezetnél dolgoznak. Mindketten szomáliai származásúak, bár különböző klánokból származnak.

Abdulrashid az irodai csapatvezető, míg Nassir a pénzügyi menedzser ugyanabban az irodában. Nasir körülbelül 15 éve volt a szervezetnél, és egyike volt annak a munkatársnak, aki eredetileg létrehozta a jelenlegi irodát. Abdulrashid nemrég csatlakozott a szervezethez.

Abdulrashid érkezése az irodába egybeesett néhány működési változással, beleértve a pénzügyi rendszerek korszerűsítését. Nasir nem tudott dolgozni az új rendszerrel, mert nem bánik jól a számítógépekkel. Ezért Abdulrashid néhány változtatást hajtott végre az irodában, és áthelyezte Nasirt a programigazgatói pozícióba, és meghirdette a pénzügyi menedzser állását. Nasir azt állította, hogy az új rendszert azért vezették be, hogy megszabaduljanak tőle, mivel Abdulrashid tudta, hogy egy rivális klánból származik. Abdulrashid viszont azt állította, hogy neki semmi köze az új pénzügyi rendszer bevezetéséhez, mivel azt a szervezet központi irodájából vezették be.

Az új pénzügyi rendszer bevezetése előtt a Hawala rendszeren (egy hagyományos bankrendszeren kívül létező alternatív pénzátutalási „transzfer”) keresztül utalták át a pénzt az irodába a Pénzügyi Menedzsernek. Ez nagyon erőssé tette a pozíciót, mivel a személyzet többi tagjának át kellett mennie a pénzügyi menedzseren, hogy pénzt kapjon tevékenységéért.

Ahogyan az Szomáliában lenni szokott, egy személynek egy szervezetben és különösen vezetői szinten betöltött pozíciója megtiszteltetés a klánja számára. Elvárják tőlük, hogy „harcoljanak” klánjuk érdekeiért az erőforrások és szolgáltatások munkahelyükről történő elosztásában. Ez azt jelenti, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy klántagjaikat szolgáltatóként szerződjék; hogy szervezetük erőforrásainak nagy része, beleértve a segélyélelmiszert is, a klánjukhoz kerüljön, és gondoskodjanak arról, hogy klánjaik férfiai/női is munkalehetőséget kapjanak a befolyási területükön.

Az, hogy pénzügyi menedzserről programszerepre változtatták, nem csak azt jelentette, hogy Nasir elveszítette hatalmi pozícióját, de ezt klánja „lefokozásnak” is tekintette, mivel az új pozíció eltávolította őt az iroda vezetői csapatából. A klánja miatt felbátorodva Nasir visszautasította az új pozíciót, és nem volt hajlandó átadni a pénzügyi irodát, miközben azzal fenyegetőzött, hogy megbénítja a szervezet működését a térségben.

A regionális humánerőforrás-menedzser most mindkettőjüket felkérte, hogy jelentkezzenek a nairobi regionális irodánál, hogy megvitassák az ügyet.

Egymás történetei – Hogyan értik az egyes személyek a helyzetet és miért

Abdulrashid története - Nasir és a klánja a probléma.

Pozíció: Nasirnak át kell adnia a pénzügyi iroda kulcsait és dokumentumait, és el kell fogadnia a programfelelősi pozíciót, vagy lemondani.

Érdeklődési kör:

Biztonság: A korábbi kézi rendszer, amely a Hawala pénzátutalási rendszert is tartalmazta, veszélybe sodorta az irodát. A pénzügyvezető rengeteg pénzt tartott az irodában és a keze ügyében. Ez még fenyegetőbbé vált, miután a terület, ahol székhelyünk, milícia csoportok ellenőrzése alá került, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a környéken dolgozó szervezetek fizessenek nekik „adót”. És ki tud az irodában tartott folyékony készpénzről. Az új rendszer jó, hiszen már online is lehet fizetni, és nem kell sok készpénzt az irodában tartanunk, így minimalizálható a milíciák támadása.

Amióta csatlakoztam a szervezethez, megkértem Nasirt, hogy tanulja meg az új pénzügyi rendszert, de ő nem volt hajlandó és ezért nem is tud az új rendszerrel működni.

Szervezeti igények: Szervezetünk globálisan bevezette az új pénzügyi rendszert, és elvárja, hogy kivétel nélkül minden kirendeltség használja a rendszert. Irodavezetőként azért vagyok itt, hogy ezt az irodánkban betartsák. Meghirdettem egy új pénzügyi vezetőt, aki használhatja az új rendszert, de felajánlottam Nasirnek egy új programtiszti pozíciót is, hogy ne veszítse el az állását. De ő visszautasította.

Munkabiztonság: Kenyában hagytam a családomat. A gyerekeim iskolába járnak, a családom pedig bérelt házban lakik. Csak rám számíthatnak. Ha nem biztosítjuk, hogy irodánk betartsa a központi iroda utasításait, akkor elveszítem az állásomat. Nem vagyok hajlandó veszélyeztetni a családom jólétét, mert egy férfi nem hajlandó tanulni, és azzal fenyeget, hogy megbénítja a működésünket.

Pszichológiai szükségletek: Nasir klánja azzal fenyegetett, hogy ha elveszíti a pozícióját, biztosítják, hogy én is elveszítsem az állásomat. A klánom a támogatásomra került, és fennáll a veszélye annak, hogy ha ezt az ügyet nem rendezik, klánkonfliktus lesz, és engem hibáztatnak az előidézésért. Ezt a pozíciót azzal az ígérettel vállaltam el, hogy biztosítom a hivatal átállását az új pénzügyi rendszerre. Nem térhetek vissza a szavamhoz, mivel ez becsületbeli kérdés.

Nasir története – Abdulrashid át akarja adni a munkámat a klánja emberének

Pozíció: Nem fogadom el a számomra felajánlott új pozíciót. Ez lefokozás. Régóta vagyok ebben a szervezetben, mint Abdulrashid. Segítettem az iroda létrehozásában, és felmentést kell kapnom az új rendszer használatától, mert idős koromra nem tudok megtanulni számítógépet használni!

Érdeklődési kör:

Pszichológiai szükségletek: Egy nemzetközi szervezet pénzügyi menedzsere és sok készpénz kezelése nemcsak engem, hanem a klánomat is megbecsültté tett ezen a területen. Az emberek lenéznek rám, ha azt hallják, hogy nem tudom megtanulni az új rendszert, és ez szégyent hoz a klánunkra. Az emberek azt is mondhatják, hogy lefokoztak, mert jogtalanul használtam a szervezet pénzét, és ez szégyent fog hozni rám, a családomra és a klánomra.

Munkabiztonság: A legkisebb fiam most ment külföldre továbbtanulni. Tőlem függ, hogy kifizessem az iskolai szükségleteit. Nem engedhetem meg magamnak, hogy most munka nélkül legyek. Már csak néhány évem van nyugdíjba vonulásig, és a koromban nem kaphatok más munkát.

Szervezeti igények: Én tárgyaltam az itt domináns klánommal, hogy ez a szervezet irodát hozzon létre itt. Abdulrashidnak tudnia kell, hogy ha a szervezet továbbra is itt akar működni, lehetővé kell tenni, hogy továbbra is pénzügyi menedzserként dolgozhassak… a régi rendszert használva.

Közvetítési projekt: Közvetítési esettanulmány, amelyet készítette Wasye' Musyoni, 2017

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás

Az etnikai hovatartozás mint eszköz a vallási szélsőségesség megnyugtatására: esettanulmány a szomáliai államokon belüli konfliktusokról

Szomáliában a klánrendszer és a vallás a két legszembetűnőbb identitás, amely meghatározza a szomáliai nemzet alapvető társadalmi szerkezetét. Ez a struktúra volt a szomáliai nép fő egyesítő tényezője. Sajnos ugyanezt a rendszert a szomáliai államon belüli konfliktus megoldásának buktatójának tekintik. Megfigyelhető, hogy a klán Szomáliában a társadalmi struktúra központi pilléreként emelkedik ki. Ez a szomáliai nép megélhetésének belépési pontja. Ez a tanulmány azt a lehetőséget kutatja, hogy a klánrokonság dominanciája a vallási szélsőségek negatív hatásának semlegesítésének lehetőségévé váljon. A tanulmány átveszi a John Paul Lederach által javasolt konfliktustranszformációs elméletet. A cikk filozófiai kitekintése a Galtung által kifejtett pozitív béke. Az elsődleges adatokat kérdőívek, fókuszcsoportos megbeszélések (FGD) és félig strukturált interjúk segítségével gyűjtöttük össze, 223, a szomáliai konfliktusokkal kapcsolatos ismeretekkel rendelkező válaszadó bevonásával. A másodlagos adatokat könyvek és folyóiratok irodalmi áttekintésével gyűjtöttük össze. A tanulmány megállapította, hogy a klán Szomáliában az a potens felszerelés, amely bevonhatja az Al Shabaab vallási szélsőséges csoportot a béketárgyalásokba. Lehetetlen meghódítani az Al Shabaabot, mivel a lakosságon belül működik, és aszimmetrikus hadviselési taktikával nagy alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Ezenkívül az Al Shabaab ember alkotta, ezért illegitim, méltatlan partnernek tartja a szomáliai kormányt. Továbbá a csoport tárgyalásba való bevonása dilemma; a demokráciák nem tárgyalnak terrorcsoportokkal, nehogy legitimálják őket a lakosság hangjaként. Ezért a klán válik olvasható egységgé, amely kezeli a kormány és a vallási szélsőséges csoport, az Al Shabaab közötti tárgyalások felelősségét. A klán kulcsszerepet játszhat azon fiatalok megszólításában is, akik a szélsőséges csoportok radikalizálódási kampányainak célpontjai. A tanulmány azt javasolja, hogy a szomáliai klánrendszerrel, mint az ország fontos intézményével társuljanak, hogy középutat biztosítsanak a konfliktusban, és hídként szolgáljanak az állam és az Al Shabaab vallási szélsőséges csoport között. A klánrendszer valószínűleg hazai megoldásokat hoz a konfliktusra.

Megosztás