A kínai jellegzetes közvetítési modell erősségei és gyengeségei

Absztrakt:

A nagy múltú és hagyományokkal rendelkező vitarendezés kedvelt és népszerű módszereként a kínai mediációs modell jellegzetes és vegyes formává fejlődött. A jellegzetes közvetítési modell egyrészt azt jelzi, hogy a helyi bíróságok által irányított, erősen intézményesített mediációs stílust széles körben alkalmazzák a legtöbb viszonylag gazdasági fejlettségű tengerparti városban; másrészt a hagyományos közvetítői megközelítés, amelynek során a vitákat többnyire faluvezetők, klánvezetők és/vagy közösségi elit útján oldják meg, még mindig létezik és alkalmazzák Kína vidéki területein. Ez a kutatás bemutatja a kínai közvetítési modell megkülönböztető jegyeit, és tárgyalja a kínai közvetítési modell előnyeit és gyengeségeit.

Olvassa el vagy töltse le a teljes cikket:

Wang, Zhiwei (2019). A kínai jellegzetes közvetítési modell erősségei és gyengeségei

Journal of Living Together, 6 (1), 144-152. o., 2019, ISSN: 2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (Online).

@Cikk{Wang2019
Title = {A kínai jellegzetes közvetítési modell erősségei és gyengeségei}
Szerző = {Zhiwei Wang}
URL = {https://icermediation.org/chinas-mediation-model/}
ISSN = {2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (online)}
Év = {2019}
Dátum = {2019-12-18}
Journal = {Journal of Living Together}
Hangerő = {6}
Szám = {1}
Oldalak = {144-152}
Kiadó = {Nemzetközi Etnovallási Közvetítési Központ}
Cím = {Mount Vernon, New York}
Kiadás = {2019}.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Létezhet több igazság egyszerre? Így nyithatja meg az utat a képviselőházban egy cenzúra kemény, de kritikus viták előtt az izraeli-palesztin konfliktusról különböző nézőpontokból

Ez a blog az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozik a különböző nézőpontok elismerésével. Rashida Tlaib képviselő bírálatának vizsgálatával kezdődik, majd figyelembe veszi a különböző közösségek – helyi, országos és globális – egyre növekvő beszélgetéseit, amelyek rávilágítanak a körülötte létező megosztottságra. A helyzet rendkívül összetett, és számos olyan kérdést érint, mint a különböző vallásúak és etnikumúak közötti viszály, a képviselőházi képviselőkkel szembeni aránytalan bánásmód a kamara fegyelmi eljárásában, és egy mélyen gyökerező, több generációra kiterjedő konfliktus. A Tlaib-féle cenzúra bonyolultsága és a sokakra gyakorolt ​​szeizmikus hatása még fontosabbá teszi az Izrael és Palesztina között zajló események vizsgálatát. Úgy tűnik, mindenkinek megvan a helyes válasza, de senki sem érthet egyet. Miért van ez így?

Megosztás

Áttérés az iszlámra és az etnikai nacionalizmusra Malajziában

Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt szegmense, amely az etnikai maláj nacionalizmus és felsőbbrendűség Malajziában való felemelkedésére összpontosít. Míg az etnikai maláj nacionalizmus térnyerése számos tényezőnek tudható be, ez a tanulmány kifejezetten a malajziai iszlám átváltási törvényre összpontosít, és arra, hogy ez megerősítette-e az etnikai maláj felsőbbrendűség érzését. Malajzia soknemzetiségű és több vallású ország, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét a britektől. A malájok, mint a legnagyobb etnikai csoport, mindig is identitásuk szerves részének tekintették az iszlám vallást, ami elválasztja őket más etnikai csoportoktól, amelyeket a brit gyarmati uralom idején hoztak az országba. Míg az iszlám a hivatalos vallás, az alkotmány lehetővé teszi más vallások békés gyakorlását a nem maláj malájok számára, nevezetesen a kínaiak és az indiaiak számára. A Malajziában a muszlim házasságokat szabályozó iszlám törvény azonban előírja, hogy a nem muszlimoknak át kell térniük az iszlám hitre, ha muszlimokhoz akarnak feleségül venni. Ebben a cikkben azt állítom, hogy az iszlám átváltási törvényt eszközként használták fel a maláj nacionalizmus érzésének erősítésére Malajziában. Az előzetes adatokat olyan maláj muszlimokkal készített interjúk alapján gyűjtötték össze, akik nem malájokkal házasok. Az eredmények azt mutatják, hogy a maláj interjúalanyok többsége az iszlám vallásra és az állami törvények által megköveteltnek tekinti az iszlámra való áttérést. Emellett nem látják okát, hogy a nem malájok miért tiltakoznának az iszlám hitre való áttérés ellen, mivel házasságkötéskor a gyerekek automatikusan malájoknak minősülnek az alkotmány értelmében, ami státusszal és kiváltságokkal is jár. Az iszlámra áttért nem malájok nézetei másodlagos interjúkon alapultak, amelyeket más tudósok készítettek. Mivel a muszlim létet a maláj léthez kötik, sok nem-maláj, aki megtért, úgy érzi, hogy megfosztották vallási és etnikai identitástudatától, és nyomást éreznek arra, hogy magukévá tegyék a maláj etnikai kultúrát. Noha az átalakítási törvény megváltoztatása nehéz lehet, az iskolákban és a közszférában folytatott nyílt vallások közötti párbeszéd lehet az első lépés e probléma megoldásában.

Megosztás

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás

Az etnikai hovatartozás mint eszköz a vallási szélsőségesség megnyugtatására: esettanulmány a szomáliai államokon belüli konfliktusokról

Szomáliában a klánrendszer és a vallás a két legszembetűnőbb identitás, amely meghatározza a szomáliai nemzet alapvető társadalmi szerkezetét. Ez a struktúra volt a szomáliai nép fő egyesítő tényezője. Sajnos ugyanezt a rendszert a szomáliai államon belüli konfliktus megoldásának buktatójának tekintik. Megfigyelhető, hogy a klán Szomáliában a társadalmi struktúra központi pilléreként emelkedik ki. Ez a szomáliai nép megélhetésének belépési pontja. Ez a tanulmány azt a lehetőséget kutatja, hogy a klánrokonság dominanciája a vallási szélsőségek negatív hatásának semlegesítésének lehetőségévé váljon. A tanulmány átveszi a John Paul Lederach által javasolt konfliktustranszformációs elméletet. A cikk filozófiai kitekintése a Galtung által kifejtett pozitív béke. Az elsődleges adatokat kérdőívek, fókuszcsoportos megbeszélések (FGD) és félig strukturált interjúk segítségével gyűjtöttük össze, 223, a szomáliai konfliktusokkal kapcsolatos ismeretekkel rendelkező válaszadó bevonásával. A másodlagos adatokat könyvek és folyóiratok irodalmi áttekintésével gyűjtöttük össze. A tanulmány megállapította, hogy a klán Szomáliában az a potens felszerelés, amely bevonhatja az Al Shabaab vallási szélsőséges csoportot a béketárgyalásokba. Lehetetlen meghódítani az Al Shabaabot, mivel a lakosságon belül működik, és aszimmetrikus hadviselési taktikával nagy alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Ezenkívül az Al Shabaab ember alkotta, ezért illegitim, méltatlan partnernek tartja a szomáliai kormányt. Továbbá a csoport tárgyalásba való bevonása dilemma; a demokráciák nem tárgyalnak terrorcsoportokkal, nehogy legitimálják őket a lakosság hangjaként. Ezért a klán válik olvasható egységgé, amely kezeli a kormány és a vallási szélsőséges csoport, az Al Shabaab közötti tárgyalások felelősségét. A klán kulcsszerepet játszhat azon fiatalok megszólításában is, akik a szélsőséges csoportok radikalizálódási kampányainak célpontjai. A tanulmány azt javasolja, hogy a szomáliai klánrendszerrel, mint az ország fontos intézményével társuljanak, hogy középutat biztosítsanak a konfliktusban, és hídként szolgáljanak az állam és az Al Shabaab vallási szélsőséges csoport között. A klánrendszer valószínűleg hazai megoldásokat hoz a konfliktusra.

Megosztás