Etno-vallási konfliktus Nigériában: elemzés és megoldás

Absztrakt:

Amióta a brit gyarmati kormány 1914-ben egyesítette Nigéria északi és déli régióit, a nigériaiak továbbra is vitáznak egyrészt a különböző etnikai csoportjaik, másrészt a keresztények és a muszlimok közötti békés együttélésről. A békés együttélés kérdése a nigériai nemzeti vitában a „konfliktusban lévő etnikai csoportok” (Horowitz, 2000) közötti erőszakos konfrontáció eredményeként merült fel, beleértve az 1967-1970-es polgárháborút – három évig tartó véres. háborút, amelyet elsősorban a délkeleti igbok, a keresztény lakosságot képviselő igbók, északról pedig a muzulmán lakosságot képviselő hausa–fulani népek vívtak, a polgárháború utáni etno-vallási mészárlások és a közelmúltban a Boko Haram terrorizmus ami több ezer ember halálát okozta, köztük muzulmánokat és keresztényeket, és ingatlanok, értékes infrastruktúra és fejlesztési projektek pusztulásához vezetett. A Boko Haram mindenekelőtt komoly veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, humanitárius katasztrófát, lelki traumát, az iskolai tevékenységek megzavarását, a munkanélküliséget és a szegénység növekedését okozza, ami gyenge gazdaságot eredményez. A Boko Haram terrortámadások valóban újraindították a régi vitát arról, hogy mit jelent a muszlimok és a keresztények, az igbok, a hausa-fulanik, a jorubák és az etnikai kisebbségek egymás mellett élése, békében és harmóniában való együttélése. A posztkoloniális kritikára (Tyson, 2015) és a konfliktusmegoldás területéről származó egyéb releváns társadalmi konfliktus-elméletekre támaszkodva ez a cikk a nigériai etno-vallási konfliktusok mozgatórugóit, dinamikáját és forrásait kívánja elemezni az orvosi-diagnosztikai vizsgálati módszer segítségével. . A tanulmány különféle módokat mutat be az ilyen típusú konfliktusok megoldására.

Olvassa el vagy töltse le a teljes cikket:

Ugorji, Basil (2017). Etno-vallási konfliktus Nigériában: elemzés és megoldás

Journal of Living Together, 4-5 (1), 164-192. o., 2017, ISSN: 2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (Online).

@Cikk{Ugorji2017
Title = {Ethno-vallási konfliktus Nigériában: elemzés és megoldás}
Szerző = {Basil Ugorji}
Url = {https://icermediation.org/ethno-religious-conflict-in-nigeria/}
ISSN = {2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (online)}
Év = {2017}
Dátum = {2017-12-18}
IssueTitle = {Éljünk együtt békében és harmóniában}
Journal = {Journal of Living Together}
Hangerő = {4-5}
Szám = {1}
Oldalak = {164-192}
Kiadó = {Nemzetközi Etnovallási Közvetítési Központ}
Cím = {Mount Vernon, New York}
Kiadás = {2017}.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás

Áttérés az iszlámra és az etnikai nacionalizmusra Malajziában

Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt szegmense, amely az etnikai maláj nacionalizmus és felsőbbrendűség Malajziában való felemelkedésére összpontosít. Míg az etnikai maláj nacionalizmus térnyerése számos tényezőnek tudható be, ez a tanulmány kifejezetten a malajziai iszlám átváltási törvényre összpontosít, és arra, hogy ez megerősítette-e az etnikai maláj felsőbbrendűség érzését. Malajzia soknemzetiségű és több vallású ország, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét a britektől. A malájok, mint a legnagyobb etnikai csoport, mindig is identitásuk szerves részének tekintették az iszlám vallást, ami elválasztja őket más etnikai csoportoktól, amelyeket a brit gyarmati uralom idején hoztak az országba. Míg az iszlám a hivatalos vallás, az alkotmány lehetővé teszi más vallások békés gyakorlását a nem maláj malájok számára, nevezetesen a kínaiak és az indiaiak számára. A Malajziában a muszlim házasságokat szabályozó iszlám törvény azonban előírja, hogy a nem muszlimoknak át kell térniük az iszlám hitre, ha muszlimokhoz akarnak feleségül venni. Ebben a cikkben azt állítom, hogy az iszlám átváltási törvényt eszközként használták fel a maláj nacionalizmus érzésének erősítésére Malajziában. Az előzetes adatokat olyan maláj muszlimokkal készített interjúk alapján gyűjtötték össze, akik nem malájokkal házasok. Az eredmények azt mutatják, hogy a maláj interjúalanyok többsége az iszlám vallásra és az állami törvények által megköveteltnek tekinti az iszlámra való áttérést. Emellett nem látják okát, hogy a nem malájok miért tiltakoznának az iszlám hitre való áttérés ellen, mivel házasságkötéskor a gyerekek automatikusan malájoknak minősülnek az alkotmány értelmében, ami státusszal és kiváltságokkal is jár. Az iszlámra áttért nem malájok nézetei másodlagos interjúkon alapultak, amelyeket más tudósok készítettek. Mivel a muszlim létet a maláj léthez kötik, sok nem-maláj, aki megtért, úgy érzi, hogy megfosztották vallási és etnikai identitástudatától, és nyomást éreznek arra, hogy magukévá tegyék a maláj etnikai kultúrát. Noha az átalakítási törvény megváltoztatása nehéz lehet, az iskolákban és a közszférában folytatott nyílt vallások közötti párbeszéd lehet az első lépés e probléma megoldásában.

Megosztás