Boldog új évet! Az ICERMediation alkalmazás 2023 januárjában indul

Boldog új évet kíván az ICERMediation

Hálásak vagyunk, hogy Önnel dolgozhattunk 2022-ben. 2022 tele volt tevékenységekkel az ICERMediationnél. 

  • Havi taggyűléseinken több mint 6 előadást tartottunk. Az előadások a világ különböző régióiban felmerülő etnikai, faji és vallási konfliktusokkal és konfliktusmegoldásokkal foglalkoztak.
  • 18 új etnovallási közvetítőt képeztünk ki és minősítettünk
  • A New York-i Purchase-i Manhattanville College-ban adtunk otthont a 7. éves nemzetközi konferenciának az etnikai és vallási konfliktusok megoldásáról és békeépítésről.
  • Aktívan részt vettünk az Egyesült Nemzetek ülésein az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsával (ECOSOC) fenntartott különleges tanácsadói státusunk révén.
  • Fontos, lektorált cikkeket tettünk közzé a Journal of Living Together, 7. kötet, 1. szám, Etno-vallási konfliktus és gazdasági változás
  • 2022 augusztusában megterveztük és elindítottuk egy közösségi média weboldalt az új márkaváltással, az ICERMediationnel
  • Két új projektet hoztunk létre – Virtuális őslakos királyságok és a Együtt élni Mozgalom – 2023 első negyedévében valósul meg
  • Kifejlesztettünk egy mobilalkalmazást – az ICERMediation alkalmazást –, amelyet 2023 januárjában teszünk közzé az App Store-ban és a Play Store-ban, így az Önhöz hasonló felhasználók letölthetik az alkalmazást. Az ICERMediation alkalmazást fogják használni a megvalósításhoz Virtuális őslakos királyságok és a Együtt élni Mozgalom a világ különböző országaiban. Az őslakos vezetők létrehozhatják virtuális őslakos királyságukat az alkalmazásban. Az elfogadott békeépítők és konfliktusmegoldó szakemberek az ICERMediation alkalmazásban létrehozhatnak egy Living Together Movement fejezetet városaik vagy egyetemeik számára. 
ICERMediation App Rebranding Icon méretezve
ICERMediation App Rebranding Launch Screen méretezve
ICERMediation App Rebranding bejelentkezési képernyő méretezve

Nagyon várjuk, hogy együtt dolgozhassunk, hogy befogadó közösségeket építsünk városokban, városokban és iskolákban szerte a világon.

Ne felejtsen el ajánlatot küldeni vagy regisztrálni a 8. éves nemzetközi konferencia az etnikai és vallási konfliktusok megoldásáról és békeépítésről a tervek szerint 26. szeptember 28-tól szeptember 2023-ig tartanak New Yorkban. 

Békével és áldással,
Basil Ugorji, Ph.D.
Elnök-vezérigazgató
Nemzetközi Etnovallási Mediációs Központ (ICERMediation)
Web: https://icermediation.org/community/bugorji/

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás

Áttérés az iszlámra és az etnikai nacionalizmusra Malajziában

Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt szegmense, amely az etnikai maláj nacionalizmus és felsőbbrendűség Malajziában való felemelkedésére összpontosít. Míg az etnikai maláj nacionalizmus térnyerése számos tényezőnek tudható be, ez a tanulmány kifejezetten a malajziai iszlám átváltási törvényre összpontosít, és arra, hogy ez megerősítette-e az etnikai maláj felsőbbrendűség érzését. Malajzia soknemzetiségű és több vallású ország, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét a britektől. A malájok, mint a legnagyobb etnikai csoport, mindig is identitásuk szerves részének tekintették az iszlám vallást, ami elválasztja őket más etnikai csoportoktól, amelyeket a brit gyarmati uralom idején hoztak az országba. Míg az iszlám a hivatalos vallás, az alkotmány lehetővé teszi más vallások békés gyakorlását a nem maláj malájok számára, nevezetesen a kínaiak és az indiaiak számára. A Malajziában a muszlim házasságokat szabályozó iszlám törvény azonban előírja, hogy a nem muszlimoknak át kell térniük az iszlám hitre, ha muszlimokhoz akarnak feleségül venni. Ebben a cikkben azt állítom, hogy az iszlám átváltási törvényt eszközként használták fel a maláj nacionalizmus érzésének erősítésére Malajziában. Az előzetes adatokat olyan maláj muszlimokkal készített interjúk alapján gyűjtötték össze, akik nem malájokkal házasok. Az eredmények azt mutatják, hogy a maláj interjúalanyok többsége az iszlám vallásra és az állami törvények által megköveteltnek tekinti az iszlámra való áttérést. Emellett nem látják okát, hogy a nem malájok miért tiltakoznának az iszlám hitre való áttérés ellen, mivel házasságkötéskor a gyerekek automatikusan malájoknak minősülnek az alkotmány értelmében, ami státusszal és kiváltságokkal is jár. Az iszlámra áttért nem malájok nézetei másodlagos interjúkon alapultak, amelyeket más tudósok készítettek. Mivel a muszlim létet a maláj léthez kötik, sok nem-maláj, aki megtért, úgy érzi, hogy megfosztották vallási és etnikai identitástudatától, és nyomást éreznek arra, hogy magukévá tegyék a maláj etnikai kultúrát. Noha az átalakítási törvény megváltoztatása nehéz lehet, az iskolákban és a közszférában folytatott nyílt vallások közötti párbeszéd lehet az első lépés e probléma megoldásában.

Megosztás