Megnyitás a tudatosságban: annak felfedezése, hogy a tudatosság és a meditáció hogyan javíthatja a közvetítési élményt

Absztrakt:

Tekintettel a buddhizmus több mint 2,500 éves hagyományára, amely Buddha tanításain alapul a szenvedésről és annak felszámolásáról, valamint a széles körű gyakorlati alkalmazások töretlen időszakán, a buddhista keret továbbra is mélyreható betekintést nyújt az emberi elme működésébe. és a szív, amint az a konfliktusok kialakulásához és átalakulásához kapcsolódik. A szerzők gyakorlati tapasztalataiba és elméleti tudásába ágyazva, mint közvetítők, oktatók és meditációs hallgatók, ez a tanulmány feltárja a buddhizmus hozzájárulását a konfliktusok átalakulásához, különösen a közvetítői környezetben, megvizsgálva, hogyan értelmezik a buddhista elmét az emberi kondicionált elméről és annak átalakulási képességéről. a meditatív tudatosság kiegészítheti a közvetítés és a konfliktus hagyományos nyugati megközelítéseit. Ebben a megközelítésben benne rejlik az a tézis, hogy a konfliktustranszformációnak nem csupán a rendszerek és struktúrák megváltoztatására kell összpontosítania, hanem arra is, hogy az egyént hangsúlyozni és képessé tegye az emberi elme azon folyamatainak megértésére, amelyek destruktív konfliktusokhoz vezető megosztottság felépítéséhez vezethetnek. hogyan oszlanak el ezek a konstrukciók személyesen és személyközileg, hogy átalakuló alkalmakat eredményezzenek (Spears, 1997). Ez a tanulmány tehát a buddhista kapcsolatot tárja fel a pusztító konfliktusok és az emberi elme azon megosztottságai között, amelyek pszichológiai elszigetelődést, bizonytalanságot és elégedetlenséget, szenvedést nyilvánító megosztottságot okoznak. Azt is feltárja, hogyan lehet enyhíteni vagy megszüntetni ezt a szenvedést az éber figyelem és a meditációs gyakorlatok révén, amelyek tudatosítják valódi természetünket, mint alapvetően összekapcsolt és egymástól függő lényeket. Amikor az önmagunkról, mint a másoktól elkülönülten és másokkal szemben állóként (a destruktív konfliktus során tapasztaltként) való nézet elveszti hatalmát, a konfliktust más szemszögből látjuk, és lehetséges a valódi átalakulás a kapcsolatokban és a problémák kezelésének módjaiban. A jól bevált buddhista elvek alapján ebben a cikkben megvizsgáljuk: (1) a buddhizmus mit tekint a személyes elégedetlenség és a pusztító nézeteltérés emberi tapasztalatainak forrásának; (2) mit javasol a buddhizmus azzal a hajlamunkkal, hogy elkülönüljünk saját körülményeinktől és másoktól; és (3) hogyan segíthet a tudatosság megragadásának és bővítésének gyakorlata abban, hogy személyközi kapcsolatainkban másképp lássuk a nézeteltérést és annak forrását.