Békegazdálkodó: A béke kultúrájának építése

Arun Gandhi

Békegazdálkodó: A béke kultúrájának építése Mahatma Gandhi unokájával az ICERM Rádióban, 26. március 2016-án.

Arun Gandhi

Ebben az epizódban Mahatma Gandhi unokája, Arun Gandhi megosztotta a világbékéről alkotott elképzelését, amely az erőszakmentességi aktivizmusban és az ellenfél szeretet általi átalakulásában gyökerezik.

Hallgassa meg az ICERM Radio „Lets Talk About It” című beszélgetős műsorát, és élvezze az inspiráló interjút és az életet megváltoztató beszélgetést Arun Gandhival, India legendás vezetőjének, Mohandas K. „Mahatma” Gandhinak az ötödik unokájával.

Dél-Afrika diszkriminatív apartheid törvényei alatt nőtt fel Arunt a „fehér” dél-afrikaiak, mert túl feketék, a „fekete” dél-afrikaiak pedig túl fehérek miatt; szóval szem-szemért igazságot keresett.

Szüleitől és nagyszüleitől azonban megtanulta, hogy az igazságszolgáltatás nem jelent bosszút; az ellenfél átalakítását jelenti szereteten és szenvedésen keresztül.

Arun nagyapja, Mahatma Gandhi megtanította neki, hogy megértse az erőszakmentességet az erőszak megértésén keresztül. „Ha tudjuk, mennyi passzív erőszakot követünk el egymás ellen, akkor megértjük, miért sújtja annyi fizikai erőszak a társadalmakat és a világot” – mondta Gandhi. A napi leckéken keresztül Arun azt mondta, megtanulta az erőszakot és a haragot.

Arun a világ minden táján megosztja ezeket a tanulságokat, és látnoki előadója magas szintű találkozóknak, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetét, oktatási intézményeit és társadalmi összejöveteleit.

A The Times of India újságírójaként szerzett 30 éves szakmai tapasztalata mellett Arun számos könyv szerzője. Az első, A Patch of White (1949) az előítéletes dél-afrikai életről szól; majd két könyvet írt az indiai szegénységről és politikáról; majd MK Gandhi Wit & Wisdom című művéből készült összeállítás.

Esszékönyvet is szerkesztett az Erőszak nélküli világ: Valósággá válhat Gandhi látomása? Nemrég pedig megírta az Elfelejtett nő: Kastur, Mahatma Gandhi feleségének elmondhatatlan története, néhai feleségével, Sunandával.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás