A pluralizmus felkarolása Izraelben és Palesztinában

Absztrakt:

Az Izrael és Palesztina közötti béke kilátásait nagymértékben javíthatja a pluralizmus elfogadása és a mindenki számára előnyös megoldások keresése. Amint azt a judaizmus, a kereszténység és az iszlám Szentírása feltárja, mindhárom hit az Isten- és a felebaráti szeretetbe vetett hitet fejezi ki. Mindhárom hitben a felebaráti szeretet kiterjed az idegenek iránti vendégszeretetre is, Ábrahám, közös szellemi ősük példáját követve. A Szentföldön a vendégszeretet gyakorlati kifejezést nyerhet olyan politikai rendszerekben, amelyek pluralista jellegűek. Izrael teljesítheti az Izrael Állam létrehozásáról szóló nyilatkozatban (1948) megfogalmazott kötelezettségvállalását, miszerint „vallási, faji vagy nemi hovatartozástól függetlenül minden lakosára egyenlő társadalmi és politikai jogokat biztosít”. Ahelyett, hogy megosztott város lenne, Jeruzsálem alakuljon egységes nemzetközi várossá, amely mind Izrael, mind Palesztina szuverenitása, és mindkét nemzet fővárosa. A leendő Palesztina Állam lehetővé teheti, hogy egyes települések megmaradjanak, és teljes körű palesztinai állampolgárságot és a polgári életben való teljes részvételt kínálhassanak a lakosoknak. A békés átmenet megkönnyítése érdekében létrehozhatnának egy igazság- és megbékélési bizottságot, amely a világ 30 nemzetének tapasztalataira támaszkodik.

Olvassa el vagy töltse le a teljes cikket:

Hallman, Howard W (2016). A pluralizmus felkarolása Izraelben és Palesztinában

Journal of Living Together, 2-3 (1), 46-51. o., 2016, ISSN: 2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (Online).

@Cikk{Hallman2016
Title = {A pluralizmus felkarolása Izraelben és Palesztinában}
Szerző = {Howard W. Hallman}
Url = {https://icermediation.org/pluralism-in-israel-and-palestine/}
ISSN = {2373-6615 (nyomtatott); 2373-6631 (online)}
Év = {2016}
Dátum = {2016-12-18}
IssueTitle = {Hit alapú konfliktusmegoldás: Az ábrahámi vallási hagyományok közös értékeinek feltárása
}
Journal = {Journal of Living Together}
Hangerő = {2-3}
Szám = {1}
Oldalak = {46-51}
Kiadó = {Nemzetközi Etnovallási Közvetítési Központ}
Cím = {Mount Vernon, New York}
Kiadás = {2016}.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Vallások Igbolandban: diverzifikáció, relevancia és összetartozás

A vallás az egyik olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amely tagadhatatlan hatással van az emberiségre bárhol a világon. Bármennyire is szentségnek tűnik, a vallás nemcsak az őslakos népesség létezésének megértéséhez fontos, hanem politikai jelentősége is van az interetnikus és fejlődési összefüggésekben. A vallás jelenségének különböző megnyilvánulásairól és nómenklatúráiról rengeteg történelmi és néprajzi bizonyíték található. A Nigéria déli részén, a Niger folyó mindkét partján található igbó nemzet Afrika egyik legnagyobb fekete vállalkozói kulturális csoportja, amely összetéveszthetetlen vallási lelkesedéssel a fenntartható fejlődést és az etnikumok közötti interakciókat vonja maga után hagyományos határain belül. De Igboland vallási tája folyamatosan változik. 1840-ig az igbók uralkodó vallása őslakos vagy hagyományos vallás volt. Kevesebb mint két évtizeddel később, amikor a keresztény missziós tevékenység megindult a területen, egy új erő szabadult fel, amely végül átalakította a terület őslakos vallási táját. A kereszténység eltörpül az utóbbi dominanciája mellett. A kereszténység századik évfordulója előtt Igbolandban az iszlám és más kevésbé hegemón vallások felbukkantak, hogy versenyezzenek az őslakos igbó vallásokkal és a kereszténységgel. Ez a cikk nyomon követi a vallási diverzifikációt és annak funkcionális jelentőségét a harmonikus fejlődés szempontjából Igbolandban. Adatait publikált művekből, interjúkból és műtárgyakból meríti. Azzal érvel, hogy amint új vallások jelennek meg, az igbók vallási tája tovább diverzifikálódik és/vagy alkalmazkodni fog, akár a meglévő és feltörekvő vallások közötti inkluzivitás, akár kizárólagosság érdekében, az igbók túlélése érdekében.

Megosztás

Áttérés az iszlámra és az etnikai nacionalizmusra Malajziában

Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt szegmense, amely az etnikai maláj nacionalizmus és felsőbbrendűség Malajziában való felemelkedésére összpontosít. Míg az etnikai maláj nacionalizmus térnyerése számos tényezőnek tudható be, ez a tanulmány kifejezetten a malajziai iszlám átváltási törvényre összpontosít, és arra, hogy ez megerősítette-e az etnikai maláj felsőbbrendűség érzését. Malajzia soknemzetiségű és több vallású ország, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét a britektől. A malájok, mint a legnagyobb etnikai csoport, mindig is identitásuk szerves részének tekintették az iszlám vallást, ami elválasztja őket más etnikai csoportoktól, amelyeket a brit gyarmati uralom idején hoztak az országba. Míg az iszlám a hivatalos vallás, az alkotmány lehetővé teszi más vallások békés gyakorlását a nem maláj malájok számára, nevezetesen a kínaiak és az indiaiak számára. A Malajziában a muszlim házasságokat szabályozó iszlám törvény azonban előírja, hogy a nem muszlimoknak át kell térniük az iszlám hitre, ha muszlimokhoz akarnak feleségül venni. Ebben a cikkben azt állítom, hogy az iszlám átváltási törvényt eszközként használták fel a maláj nacionalizmus érzésének erősítésére Malajziában. Az előzetes adatokat olyan maláj muszlimokkal készített interjúk alapján gyűjtötték össze, akik nem malájokkal házasok. Az eredmények azt mutatják, hogy a maláj interjúalanyok többsége az iszlám vallásra és az állami törvények által megköveteltnek tekinti az iszlámra való áttérést. Emellett nem látják okát, hogy a nem malájok miért tiltakoznának az iszlám hitre való áttérés ellen, mivel házasságkötéskor a gyerekek automatikusan malájoknak minősülnek az alkotmány értelmében, ami státusszal és kiváltságokkal is jár. Az iszlámra áttért nem malájok nézetei másodlagos interjúkon alapultak, amelyeket más tudósok készítettek. Mivel a muszlim létet a maláj léthez kötik, sok nem-maláj, aki megtért, úgy érzi, hogy megfosztották vallási és etnikai identitástudatától, és nyomást éreznek arra, hogy magukévá tegyék a maláj etnikai kultúrát. Noha az átalakítási törvény megváltoztatása nehéz lehet, az iskolákban és a közszférában folytatott nyílt vallások közötti párbeszéd lehet az első lépés e probléma megoldásában.

Megosztás

COVID-19, 2020. évi jóléti evangélium és a prófétai egyházakba vetett hit Nigériában: a perspektívák újrapozícionálása

A koronavírus-járvány pusztító viharfelhő volt, ezüst béléssel. Meglepte a világot, és vegyes akciókat és reakciókat hagyott maga után. A nigériai COVID-19 közegészségügyi válságként vonult be a történelembe, amely vallási reneszánszot indított el. Alapjukig megrázta Nigéria egészségügyi rendszerét és a prófétai egyházakat. Ez a cikk problematizálja a 2019. decemberi jóléti prófécia 2020-ra vonatkozó kudarcát. A történelmi kutatási módszer segítségével megerősíti az elsődleges és másodlagos adatokat, hogy bemutassa a 2020-as sikertelen jóléti evangélium hatását a társadalmi interakciókra és a prófétai egyházakba vetett hitre. Megállapítja, hogy a Nigériában működő összes szervezett vallás közül a prófétai egyházak a legvonzóbbak. A COVID-19 előtt elismert gyógyító központok, látnokok és a gonosz iga megtörői voltak. És a próféciáik erejébe vetett hit erős és megingathatatlan volt. 31. december 2019-én mind a hithű, mind a szabálytalan keresztények randevúztak prófétákkal és pásztorokkal, hogy megkapják az újévi prófétai üzeneteket. Imádkoztak a 2020-as évbe, és elűzték és elhárították az összes feltételezett gonosz erőt, amely akadályozza jólétüket. Felajánlással és tizedfizetéssel vetettek el magokat hitük alátámasztására. Ennek eredményeképpen a világjárvány idején a prófétai gyülekezetekben egyes megrögzött hívők abban a prófétai téveszmében cirkáltak, hogy Jézus vérével való lefedettség erősíti a COVID-19 elleni immunitást és beoltást. Egy erősen prófétai környezetben néhány nigériai elgondolkodik: miért nem látta egyetlen próféta sem a COVID-19 közeledtét? Miért nem tudtak egyetlen COVID-19-beteget sem meggyógyítani? Ezek a gondolatok áthelyezik a nigériai prófétai gyülekezetek hiedelmeit.

Megosztás