Az izraeli-palesztin konfliktus

Kleinberg Remonda

Az izraeli-palesztin konfliktust az ICERM rádió sugározta 9. április 2016-én, szombaton, keleti idő szerint 2:XNUMX órakor (New York).

Kleinberg Remonda Hallgassa meg az ICERM rádió „Lets Talk About It” című beszélgetős műsorát Dr. Remonda Kleinberggel, a Wilmington-i Észak-Karolinai Egyetem nemzetközi és összehasonlító politika és nemzetközi jog professzorával és a Graduate Program igazgatójával. a Konfliktuskezelés és -megoldás c.

Az izraeli-palesztin konfliktusban emberek egész nemzedékei nevelkedtek fel a két csoport közötti aktív ellenségeskedés állapotában, amelyek eltérő ideológiával, összefonódó történelemmel és közös földrajzzal rendelkeznek.

Ez az epizód azzal a hatalmas kihívással foglalkozik, amelyet ez a konfliktus mind az izraeliek, mind a palesztinok, valamint az egész Közel-Kelet számára jelentett.

Tisztelt vendégünk, Dr. Kleinberg Remonda empátiával és együttérzéssel osztja meg szakértői tudását a konfliktusról, a további erőszak megelőzésének módjairól, valamint arról, hogyan lehetne békésen megoldani és átalakítani ezt a generációk közötti konfliktust.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

Létezhet több igazság egyszerre? Így nyithatja meg az utat a képviselőházban egy cenzúra kemény, de kritikus viták előtt az izraeli-palesztin konfliktusról különböző nézőpontokból

Ez a blog az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozik a különböző nézőpontok elismerésével. Rashida Tlaib képviselő bírálatának vizsgálatával kezdődik, majd figyelembe veszi a különböző közösségek – helyi, országos és globális – egyre növekvő beszélgetéseit, amelyek rávilágítanak a körülötte létező megosztottságra. A helyzet rendkívül összetett, és számos olyan kérdést érint, mint a különböző vallásúak és etnikumúak közötti viszály, a képviselőházi képviselőkkel szembeni aránytalan bánásmód a kamara fegyelmi eljárásában, és egy mélyen gyökerező, több generációra kiterjedő konfliktus. A Tlaib-féle cenzúra bonyolultsága és a sokakra gyakorolt ​​szeizmikus hatása még fontosabbá teszi az Izrael és Palesztina között zajló események vizsgálatát. Úgy tűnik, mindenkinek megvan a helyes válasza, de senki sem érthet egyet. Miért van ez így?

Megosztás

Áttérés az iszlámra és az etnikai nacionalizmusra Malajziában

Ez a tanulmány egy nagyobb kutatási projekt szegmense, amely az etnikai maláj nacionalizmus és felsőbbrendűség Malajziában való felemelkedésére összpontosít. Míg az etnikai maláj nacionalizmus térnyerése számos tényezőnek tudható be, ez a tanulmány kifejezetten a malajziai iszlám átváltási törvényre összpontosít, és arra, hogy ez megerősítette-e az etnikai maláj felsőbbrendűség érzését. Malajzia soknemzetiségű és több vallású ország, amely 1957-ben nyerte el függetlenségét a britektől. A malájok, mint a legnagyobb etnikai csoport, mindig is identitásuk szerves részének tekintették az iszlám vallást, ami elválasztja őket más etnikai csoportoktól, amelyeket a brit gyarmati uralom idején hoztak az országba. Míg az iszlám a hivatalos vallás, az alkotmány lehetővé teszi más vallások békés gyakorlását a nem maláj malájok számára, nevezetesen a kínaiak és az indiaiak számára. A Malajziában a muszlim házasságokat szabályozó iszlám törvény azonban előírja, hogy a nem muszlimoknak át kell térniük az iszlám hitre, ha muszlimokhoz akarnak feleségül venni. Ebben a cikkben azt állítom, hogy az iszlám átváltási törvényt eszközként használták fel a maláj nacionalizmus érzésének erősítésére Malajziában. Az előzetes adatokat olyan maláj muszlimokkal készített interjúk alapján gyűjtötték össze, akik nem malájokkal házasok. Az eredmények azt mutatják, hogy a maláj interjúalanyok többsége az iszlám vallásra és az állami törvények által megköveteltnek tekinti az iszlámra való áttérést. Emellett nem látják okát, hogy a nem malájok miért tiltakoznának az iszlám hitre való áttérés ellen, mivel házasságkötéskor a gyerekek automatikusan malájoknak minősülnek az alkotmány értelmében, ami státusszal és kiváltságokkal is jár. Az iszlámra áttért nem malájok nézetei másodlagos interjúkon alapultak, amelyeket más tudósok készítettek. Mivel a muszlim létet a maláj léthez kötik, sok nem-maláj, aki megtért, úgy érzi, hogy megfosztották vallási és etnikai identitástudatától, és nyomást éreznek arra, hogy magukévá tegyék a maláj etnikai kultúrát. Noha az átalakítási törvény megváltoztatása nehéz lehet, az iskolákban és a közszférában folytatott nyílt vallások közötti párbeszéd lehet az első lépés e probléma megoldásában.

Megosztás

A párok interakciós empátiájának összetevőinek vizsgálata interperszonális kapcsolatokban tematikus elemzési módszerrel

Ez a tanulmány az interakciós empátia témáit és összetevőit kívánta azonosítani az iráni párok interperszonális kapcsolataiban. A párok közötti empátia abban az értelemben jelentős, hogy hiánya számos negatív következménnyel járhat mikro (párkapcsolati), intézményi (családi) és makro (társadalmi) szinten. A kutatás kvalitatív megközelítéssel és tematikus elemzési módszerrel készült. A kutatás résztvevői az Állami és Azad Egyetem kommunikációs és tanácsadási tanszékének 15 oktatója, valamint több mint tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező médiaszakértő és családtanácsadó volt, akiket célzott mintavétellel választottak ki. Az adatok elemzése Attride-Stirling tematikus hálózati megközelítésével történt. Az adatok elemzése háromlépcsős tematikus kódolás alapján történt. Az eredmények azt mutatták, hogy az interakciós empátiának, mint globális témának, öt rendező témája van: az empatikus belső cselekvés, az empatikus interakció, a céltudatos azonosulás, a kommunikációs keretezés és a tudatos elfogadás. Ezek a témák egymással artikulált interakcióban alkotják a párok interaktív empátiájának tematikus hálózatát interperszonális kapcsolataikban. Összességében a kutatási eredmények azt mutatták, hogy az interaktív empátia erősítheti a párok interperszonális kapcsolatait.

Megosztás