Megtiszteltetés itt lenni Parlamenti Közgyűlése az Európa Tanács. Köszönöm, hogy meghívtál, hogy beszéljek a következőről:a vallási kisebbségekkel szembeni erőszak és diszkrimináció a menekülttáborokban Európa-szerte.” Elismerem az előttem ebben a témában felszólaló szakértők jelentős hozzájárulását, de beszédem arra fog összpontosítani, hogy a vallások közötti párbeszéd alapelveit hogyan lehetne felhasználni a vallási kisebbségekkel szembeni erőszak és megkülönböztetés – különösen a menekültek és menedékkérők – elleni felszámolására Európa-szerte.

Szervezetem, az Etno-Vallási Mediáció Nemzetközi Központja úgy véli, hogy a vallási konfliktusok kivételes környezetet teremtenek, ahol egyedi akadályok és megoldási stratégiák vagy lehetőségek egyaránt megjelennek. Függetlenül attól, hogy a vallás létezik-e konfliktusforrásként, a megrögzött kulturális ethosz, a közös értékek és a kölcsönös vallási meggyőződés lényegesen befolyásolhatja a konfliktusmegoldás folyamatát és kimenetelét.

Az etnikai és vallási konfliktusok megoldásának és békeépítésének feltörekvő kiválósági központjaként azonosítjuk az etnikai és vallási konfliktusmegelőzési és -rendezési szükségleteket, és mozgósítjuk az erőforrásokat, beleértve az etnikai-vallási közvetítést és a vallásközi párbeszéd programokat a fenntartható béke támogatása érdekében.

A menedékkérők 2015-ös és 2016-os megnövekedett beáramlása nyomán, amikor csaknem 1.3 millió különböző vallási meggyőződésű menekült kért menedékjogot Európában, és az Európai Parlament adatai szerint több mint 2.3 millió migráns érkezett Európába, a vallásközi konferenciának adtunk otthont. párbeszéd. Feltártuk azokat a pozitív, proszociális szerepeket, amelyeket a közös hagyományokkal és értékekkel rendelkező vallási szereplők játszottak a múltban és játszanak a társadalmi kohézió erősítésében, a viták békés rendezésében, a vallások közötti párbeszédben és megértésben, valamint a közvetítési folyamatban. A konferenciánkon több mint 15 ország kutatói által bemutatott kutatási eredmények azt mutatják, hogy a közös értékek különböző vallások felhasználható a béke kultúrájának előmozdítására, a közvetítési és párbeszéd folyamatainak és eredményeinek javítására, valamint a vallási és etnopolitikai konfliktusok közvetítőinek és párbeszédet segítőinek, valamint a politikai döntéshozóknak és más állami és nem állami szereplőknek az oktatására, akik az erőszak visszaszorításán fáradoznak. valamint a migránsközpontokon vagy menekülttáborokon belüli vagy a migránsok és befogadó közösségeik közötti konfliktusok megoldása.

Bár most nem itt az ideje, hogy felsoroljuk és megvitassuk mindazokat a közös értékeket, amelyeket minden vallásban találtunk, fontos rámutatni, hogy minden hívő nép vallási hovatartozásától függetlenül hisz és próbálja gyakorolni az aranyszabályt, amely azt mondja, hogy és idézem: "Ami neked gyűlölet, ne tedd másokkal." Más szóval: „Tégy másokkal, ahogy azt szeretnéd, hogy veled tegyenek.” Egy másik közös vallási érték, amelyet minden vallásban azonosítottunk, minden emberi élet szentsége. Ez tiltja a tőlünk eltérő emberek elleni erőszakot, és együttérzésre, szeretetre, toleranciára, tiszteletre és empátiára ösztönöz.

Tudva, hogy az emberek társas állatok, akiknek szándéka, hogy másokkal együtt éljenek akár migránsként, akár a befogadó közösség tagjaiként, a választ kell adni a következő kérdésre: Hogyan kezelhetjük az interperszonális vagy csoportközi kapcsolatok nehézségeit annak érdekében, hogy „egy társadalmat hozzunk létre”. amely tiszteletben tartja mások személyét, családját, tulajdonát és méltóságát, akik különböznek tőlünk, és akik más vallást gyakorolnak?

Ez a kérdés arra ösztönöz bennünket, hogy olyan változáselméletet dolgozzunk ki, amely a gyakorlatba is átültethető. Ez a változáselmélet az európai migránsközpontokban és menekülttáborokban fennálló probléma pontos diagnózisával vagy keretbe foglalásával kezdődik. A probléma jól megértése után feltérképezzük a beavatkozási célokat, a beavatkozás módját, a változás bekövetkezésének módját és a változás tervezett hatásait.

A vallási kisebbségekkel szembeni erőszakot és diszkriminációt a menekülttáborokban Európa-szerte szokatlan vallási és felekezeti konfliktushelyzetnek tekintjük. Az ebben a konfliktusban érintett felek különböző világnézetekkel és valósággal rendelkeznek, amelyek több tényezőn alapulnak – olyan tényezőkön, amelyeket fel kell tárni és elemezni kell. Meghatározzuk továbbá az elutasítás, a kirekesztés, az üldöztetés és a megaláztatás csoportos érzéseit, valamint a félreértést és a tiszteletlenséget. Ennek a helyzetnek a megoldására javasoljuk a nem szokványos és vallásos beavatkozási folyamatok alkalmazását, amelyek ösztönzik a nyitott elme kialakulását, hogy megtanulják és megértsék mások világnézetét és valóságát; pszichológiai és biztonságos és bizalomra épülő fizikai tér kialakítása; a bizalom visszaszorítása és újjáépítése mindkét oldalon; világnézeti szempontból érzékeny és integráló párbeszéd folyamatban való részvétel harmadik fél közvetítők vagy világnézeti fordítók segítségével, akiket gyakran etnovallási közvetítőknek és párbeszéd segítőknek neveznek. Az aktív és reflektív hallgatás, valamint az ítélkezéstől mentes beszélgetés vagy párbeszéd ösztönzése révén a mögöttes érzelmek érvényesülnek, és helyreáll az önbecsülés és a bizalom. Miközben a migránsok és a befogadó közösség tagjai továbbra is azok maradnak, akik békében és harmóniában élhetnek együtt.

A konfliktushelyzetben érintett ellenséges felek közötti kommunikációs vonalak kialakításának elősegítése, valamint a békés együttélés, a vallások közötti párbeszéd és a közös együttműködés előmozdítása érdekében felkérem Önt, hogy vizsgáljon meg két fontos projektet, amelyet szervezetünk, az Etno-Vallási Mediáció Nemzetközi Központja támogat. jelenleg dolgozik. Az első az etnikai és vallási konfliktusok közvetítése, amely felhatalmazza a professzionális és új közvetítőket az etnikai, faji és vallási konfliktusok megoldására a transzformatív, narratív és hitalapú konfliktusmegoldás vegyes modelljének felhasználásával. A második a Living Together Movement néven ismert párbeszédprojektünk, amely az etnikai és vallási konfliktusok megelőzését és megoldását hivatott segíteni párbeszéden, nyíltszívű vitákon, együttérző és empatikus meghallgatáson és a sokszínűség ünnepén keresztül. A cél a tisztelet, a tolerancia, az elfogadás, a megértés és a harmónia növelése a társadalomban.

A vallásközi párbeszéd eddig tárgyalt alapelveit a vallásszabadság keretei támasztják alá. Ezen elvek révén érvényesül a felek autonómiája, és olyan terek jönnek létre, amelyek elősegítik a befogadást, a sokszínűség tiszteletben tartását, a csoportokhoz kapcsolódó jogokat, beleértve a kisebbségek jogait és a vallásszabadságot.

Köszönöm, hogy meghallgattak!